December:

Neve ugyancsak latin eredetű, a decem tíz szóból származik.
A népi kalendárium, Karácsony havának nevezi.
A denevérek már téli álmukat alusszák, a nyest az ember közelébe költözik a hó elől. A vaskos erős csőrű süvöltő viszont még a zord időben is talál magának ropogtatni valót.

Válasz

November:

Ennek a téli hónapnak a neve ugyancsak számnévből, a latin novem szóból ered, amelynek jelentése kilenc.
Szent András hava.
Ahogy megjönnek a fagyok, északról ezrével érkeznek a vetési ludak a Dunántúlra.
Lombhullás után már jól látszanak a faágakon a parazita fagyöngyfélék jellegzetes gömböcei.

Válasz

Október:

A hónap latin eredetű neve: Az " octo " szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Ilyenkor már kevesebb a napfény, a lomb klorofilja elbomlik, vörös-sárgába fordul az erdők színe.
A dámvad viszont épp csak belekezd nászába, a muflon is ekkortájt üzekedik.

Válasz

Szeptember:

Szeptember: elnevezése a latin septem szóból ered, amelynek jelentése hét. Ez volt ugyanis a hetedikként következő hónap a korai tíz hónapos naptárban.
A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Észak felől megérkeznek az átvonuló madarak, az erdőkben felbőgnek a gímszarvasbikák.

Válasz

Augusztus:

Augustus:- önmagáról nevezte el ezt a hónapot, s 31 napossá tette, mert hogy a Caesarról elnevezett júliusban is ennyi a napok száma.
A népi kalendárium kisasszony havának nevezi, ilyenkor virágzik az erdőben a ciklámen, a gólya fiókák lassan önálló életet kezdenek.

Válasz

Július:

A tíz hónapos római naptárban július hava még quintilis néven szerepelt, minthogy ötödikként következett a sorban. Julius Caesar ( i.e. 100- i.e.44 ) római császár e hó 13. napján született.
Innen ered a hónap ma használatos neve.
A népi kalendáriumban: Szent Jakab hava.
A hó elején, csupán néhány órára, szárnyra kap a tiszavirág.
A rekkenő hőségben futrinkák iszkolnak, gyíkok surrannak a fűben, éjjel gyönyörű tűzijátékot rendeznek a párosodó szentjános bogarak.

Válasz

Június:

Ovidius azt mondja, hogy ennek a hónapnak a neve a latin iuniores ( fiatalok ) szóból származik, de az is elképzelhető, hogy a római mitológia istennője, Júnó-Jupiter főisten felesége, a házasság és a születés védnöke-adta a név alapját.
A népi kalendárium szerint: Szent István hava. Ilyenkor már bőséges a táplálék, tobzódik a természet. Tojást raknak a gyíkok, siklók, pipacstól vöröslenek a vetések, rétek.

Válasz

Május:

Ovidius magyarázata szerint-e hónap elnevezése a latin maiores ( idősek ) szóból, mások szerint Maia római termékeny istennő nevéből ered.
A népi kalendárium szerint: Pünkösd hava.
Ilyenkor virágzik a bodza-tányérjaiból szörp, köhögés és csillapító tea készíthető. Ugyancsak virágot bont hazai maradványfajunk a pilisi len. Visszatér telelő helyéről a sarlósfecske, a nádasban felharsan egy ritkán látható gémféle, a bölömbika hangja.

Válasz

Április:

A név eredete bizonytalan. a latin aperire szó jelentése: nyitni: Ovidius szerint e hó megnyitja a virágok és emberek szívét. De mivel a hónapot Vénusznak, a szépség és szerelem istennőjének szentelték, lehetséges, hogy elnevezése az istennő görög nevéből ( Aphrodité ) ered.
A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Hosszú téli álma után ebben az időben bújik elő a mókusfélék közé tartozó ürge.

Válasz

Március:

Mars a háború istene volt az ókori Rómában. A nép úgy vélte, szerencsés végkimenetelt jelenthet, győzelmet hozhat, ha a háborút ebben a hónapban indítják. A népi kalendárium szerint: böjt más hava. Olvadás után kezdődik a görény násza. A bíbic korán kezdi a költést, ha pedig fiókáit elviszi a hideg, új fészekalja lesz. Elsőként hazai füveink között, virágot hoz a törpesás. Telelőhelyükről ilyentájt érkeznek vissza, és máris fészek építésbe kezdenek a kanalas gémek.

Válasz