Az élet szakadatlan küzdelem. Délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal.

 Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.

 A nőknek csakis a belső értékek számítanak. Pl. klíma, bőrülés, világított piperetükör, stb.

 A halász azért megy ki a tóra, hogy halat fogjon..a horgász meg azért, hogy ne legyen otthon.

 A memóriám már nem a régi. És ráadásul még a memóriám sem a régi.

 Mosolyog a napsugár,
mosolyog az ég is,
locsolkodok, tojást kapok,
s mosolygok majd én is.

 http://www.procreo.jp/labo/flower_garden.swf <<<<Katt rá és azután . . .

Virágesőt küldök! Bal klikk, tartsd lenyomva és csak mozgasd lassan az egeret a fekete részeken, amíg a monitor tele nem lesz virággal!

Hajoljunk le a boldogság-morzsákért......  akkor is ha fáj a derekunk...

 KÉK MADÁR
Száz tengerár fordul ellenünk
Száz szélvihar küzd velünk
Nincs élelem, nő a félelem
És egyre fogy emberünk
Tűz és szélvihar pusztít mindenütt
S a jó remény oly kevés,
Bár harcolunk, mégis lázadunk,
S az életünk szenvedés.
Mért szenvedünk ennyit Istenem?
Mért szenvedünk mindenért?
Hány jó barát halt meg álmokért,
Kincsekért és semmiért?
Mind elmegyünk majd egy szép napon
Ha a küldetés véget ért,
Mind elmegyünk, el sem búcsúzunk,
Az életünk csak ennyit ért -
Tűz, pusztító tűz, pusztító láng,
Háborgó Ég, Tengerár, tengernyi Kín
Tisztító tűz, mért, mért és miért, miért?

Középen a hat szirmú, Nap formájú virág, az elérhető tökéletesség és a világmindenség jelképe. Az almavirág a béke és a nyugalom szimbóluma. Mindezt körbeöleli a tavasz, a megújulás és a megtisztulás, pompázatos színeivel.

Ennek a képnek az üzenete:

„Lelkedbe életöröm és béke költözzön! Érezd a boldogság és a szeretet kiapadhatatlan forrását

 object width="336" height="295">

 http://www.youtube.com/watch_popup?v=hwVy_2eOfsE#t=78

Kattints a címre.......    háááttt

 object width="336" height="295">

Székely bácsika Pestre utazik

Székely bácsika Pestre utazik a rokonokhoz látogatóba,
és a fiára bízza a gazdaságot arra az időre, amíg távol lesz. Ahogy
visszatér, a fia már várja a lovaskocsival a vasútállomáson. Elindulnak haza és
beszélgetni kezdenek.
Azt mondja az öreg:
- Minden rendben volt, fiam?
- Igen apám.
- Semmi baj nem történt?
- Semmi apám.
Az öreget nem hagyja nyugodni a dolog, és tovább faggatózik:
- De tényleg semmi baj sem történt?
- Hát... eltört a villa nyele.

object width="336" height="295">

object width="336" height="295">

Egy filozófia professzor az elöadását úgy kezdte, hogy
fogott egy konzerv-üveget és feltöltötte kb. 5 cm
átméröjü kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az
üveg.
Igen - volt a válasz.
Ezután elövett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és
elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a
kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket,
megint megállapították, hogy az üveg tele van.
A professzor ezután elövett egy dobozt homokkal és azt
kezdte betölteni az üvegbe.

object width="336" height="295">

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

 József napján megszűnik a szél,

zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Rákos Sándor: Három vándor

Baktat három vándor

Benedek, József, Sándor

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!

 Mese az üvegablakról és a Fényről

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesebeli ország, ahol olyan magasra nőttek a hegyek, hogy csúcsaik már az égbe nyúltak. Az egyik hegyen volt egy fennsík. Csodálatos kilátás nyílt innen a környező vidékre. Mindenhol hegyek, a levegő kékesfehéren remegett, s oly tiszta volt, hogy messziről, a tenger felől idehallatszott a sirályok hangja.
A fennsíkot üde, zöld gyep borította, s nem volt itt más, csak egy szerény, csendes kis templom, s körülötte vörös rózsák.

 Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

D. Zsuzsának válaszom a kérdésére:

Vannak olyan emberek, akik nélkül kevesebb lenne a világ.

A mosolyuk, a szavaik, a létük erőt ad másoknak.

Ezek az emberek nem is tudják, milyen sokat adnak a többieknek azzal, hogy a megfelelő szavakat tudják mondani a megfelelő helyen és időben.

Vannak köztük olyanok, akik ilyen mentalitással születtek, vannak akiknek ez a  válaszuk az élet megpróbáltatásaira.

Ez mögött a viselkedés mögött nem okvetlenül van tudatosság, de nem is kell, hogy legyen, mert sokkal több van ott.

object width="336" height="295">

Tanulj .....

Álmodj szépet....

 Küldj e-mailt a barátaidnak...

Felejtsd el a gondjaid.....

 
Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a Képzelet-Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.

A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.

Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod a láthatót, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod simogatja.

 Ismerkedés....

Pihenés...

Jó helyet találtam...

object width="336" height="295">  Van egy olyan tévhit,
hogy miután Isten megteremtette a férfit,
a vállát mérgesen megrántotta,
mert rájött, hogy elrontotta.
E hibája után a fejébe vette,
és a gondolatot tett követte,
Ádámnak a bordáját kivette,
és hogy emelje a férfi körül a hőt,
megalkotta a nőt.
Évával beindult a legújabb széria,
ahol jóval domborúbb a karosszéria,

Ha a világ "nőtlen" lenne,
lenne-e az embernek öröme benne?

 object width="336" height="295">

|     

Szabó Lőrinc: Tavasz

"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.

"Tavasz!" - felelt a Nap.

"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.

"Meg ám!" - felelt a Nap.

"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.

"Szeretlek!" - szólt a Nap.

"Akkor hát szép lesz a világ?"

"Még szebb, még boldogabb!"                 

Mosolygós, szép hétvégét kívánok mindenkinek!

Ma reggel azzal lépet be a terembe a kolléganőm, hogy amikor kiment a kutyáját megetetni, csodás élményben volt része.

A hold mielött elbújt volna a domb mögé bevilágította az egész környéket. No  nem úgy, mint éjszakánként. Óriási nagyra nőtt, hatalmas udvara volt és nevetett.

Régebb, mikor néztem a holdat, én is láttam a szemeit, az orrát, a száját és láttam mosolyogni.

Hat óra tájt indultam el a munkahelyem felé. Én már az ébredő napot látam. Gyönyörűen tündökölt pár percig.

   hogy mosolyogj....

 A rózsacsokor....

 gyönyörű....

Jékely Zoltán: Tavasz-hívó

Ha szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jóemlékben.

A kerítés tövében kis virág
– neked adom; az idén ez az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.

Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág s levél ropog,
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.

Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.